A mostani részt azzal kezdeném, hogy ballagásra voltunk hivatalosak Magyarországon és egy hétre haza is mentünk. Természetesen, mint minden alkalommal most is jó volt otthon. Két dolgot szeretnék megosztani a visszajövetellel kapcsolatban.
Az első az lenne, hogy nem vagyok egy félős típus de a mostani visszajövetelkor turbulenciába keveredett a gép és bizony annyira rázott, hogy megfordult a fejemben az is, hogy előbb érünk földet, mint terveztük. Azzal nyugtatgattam magam, hogy a hurrikánok feltérképezésekor repülőket is beleküldenek a hurrikánokba adatszerzés céljából. Ha azt kibírják a repülők akkor talán a turbulenciát is. De nem volt gond, rendesen megérkeztünk.
A másik, hogy most először találkoztunk magyar sztyuárdeszekkel, a Pozsonyból Stanstedre tartó FR 2319-es számú, május 9.én este 21:00-kor induló járaton. Öröm volt így utazni és nagyon kedvesek, segítőkészek voltak.
És ahogy ígértem, a landlordunk átadott minket egy ügynökségnek. Amikor bejelentette, hogy átad minket arra gondoltam, hogy ismét egy problémákkal járó hosszasan elhúzódó ügybe kezdünk bele, de nem így lett.
Meglepő módon simán zajlott, adtak egy másik bankszámlaszámot ahova a lakbért kell utalni és adtak egy másik telefonszámot is amin az ügynökséget érjük el ha bármilyen gondunk van. Egy új szerződést is alá kellett írni amiben már az agency is szerepelt.
Egyenlőre úgy tűnik, hogy minden rendben van, segítenek és nem macerálnak minket de hát majd meglátjuk mit tesznek ha valamilyen problémával fordulunk hozzájuk, mert a landlordunk az utóbbi időben elég flegmán állt hozzá a dolgokhoz. Bár mindig hallok olyan sztorikat amikből kiderül, hogy mi még azok közé tartozunk akiknek “normális” főbérlője van.