A lányom márciusi betegségekor mi is belekeveredtünk, de kiderült, hogy nem volt túl komoly, vírusos fertőzés. Bár ennek ellenére mindenki hányt. Én is egy jó kiadós vasárnapi hányás után, még eléggé meggyötörve mentem hétfőn dolgozni.
Nem akarok visszaélni az angol munkamorállal, ami jóval emberségesebb, mint az otthoni. Itt Angliában egy igazi angol szellemű munkahelyen nem rabszolgaként bánnak a dolgozóval.
Ezt nem akarom kihasználni (pl: minden apróságért otthon maradni), mert egyenlőre csak én dolgozok hármunkra és munka nélkül szarban lennénk, tehát mindent megteszek, hogy a jelenlegi munkahelyemen maradhassak.
Ennek meg lett a gyümölcse, pár hete béremelést kaptam.
Mivel segélyt is kapok, aminek az összege nagyban függ a keresetemtől, a béremelést bejelentettem a HM Revenue & Customs-nek, mert ez a rendje, és nemsokára a segély összege a felére csökkent.(számítottam csökkenésre, de nem ekkorára)
Már régóta hallani, hogy az angol állam csökkenteni fog a segélyek összegén, mert úgy látják, hogy sokat “adnak”.
A gondom az, hogy a keresetem változása az adóév végével esett egybe. Így most nem tudom eldönteni, hogy a magasabb jövedelem miatt, vagy a benefit-ek csökkentése miatt lett kevesebb a segély. De ennek majd utána járok.
Közben voltam a bankban is, ahol megpróbáltam upgrade-elni a bankszámlám (ahogyan már írtam), de még mindig nem lehet. Azt mondták próbáljam meg májusban, mert akkor leszek náluk másfél éve és akkor már lehet.
Még gondolkodok rajt, hogy ennél a banknál maradjak-e.
A testvérem is talált másik albérletet, és májustól külön válnak útjaink. Ő 400 font-ot fog fizetni az albérletért. Mindegyikőnknek nehezebb lesz anyagilag, és ezért a housing benefit igénylésével próbáljuk mérsékelni a kiadásokat.
Bár az sem biztos, hogy megkapjuk a “lakbérpótlékot” a szigorítások miatt de majd meglátjuk, hogyan bírjuk.